Ingatlan ertekesitesnel mit jelent a vevo altal fizetett eloleg? Visszajar-e az osszeg amennyiben az uzlet meghiusul?

Segitseguket koszonom!
Kis Orsolya

Jó napot!

Az előleg természetéből adódóan az üzlet bármilyen jellegű meghiúsulása esetén visszajár!

A foglaló már ennél jóval komolyabb biztosíték. Amennyiben a vevő hibájából bukik az üzlet, úgy azt elveszíti. Ha az eladó hibájából, akkor a kétszeresét köteles visszafizetni.

Dr. Kovács Tamás 

Jó napot!10 évvel ezelőtt vásároltam egy lakást én vagyok a tulajdonos a szüleim a haszonélvezők.Válás miatt eladtam 9,2mill.ft-ért.Vidéken vásárolok egy ingatlant 3mill.ft-ért a volt férjemnek adok 1,5milliót.a kérdésem mennyi illetéket kell majd fizetnem? Köszönöm a válaszukat.Ágnes

Jó napot!

Két sorban eléggé összetett kérdésekre szeretne választ, több információ kell!

Az illeték 4 millió forint alatt 2%, míg a 4 millió forint feletti részre 6 %. Ez azonban a vevőt terheli. 

Azt nem tudom, hogy az 1,5 Milliót milyen címen fizette a férjének. Valószínűleg nem az ingatlan megváltása fejében.

Azonban a haszonélvezeti jog jövedelemnek számít és a haszonélvezeti jogosultnak illetéket kell fizetni 4Millióig 2%, a fölött 6%.

Mellesleg adózni kell önnek is a különbözetre vonatkozóan, amennyiben nem fekteti ingatlanba. Itt viszont szerencsésebb, mert 10 éve szerezte, így nem kell a teljes 20%-os adót kifizetni, hanem annál - a szerzés pontos dátumának tükrében - arányosan kevesebbet.   

Dr. Kovács Tamás

Tanácsukat szeretném kérni, hogy lakóingatlan eladálból származó jövedelmemből mekkora összeget kell ingatlanvételbe fordítani. Konkrétan 2001-ben 4,2M ft-ért vásárolt lakást jelenleg 7,7M Ft-ért értékesítem ebben az esetben mekkora összeg amit lakóingatlan vételbe kellene fordítani, hogy ne keljen jövedelemadót fizetni utána?
Várom válaszukat, köszönettel Krisztián

Jó napot!

Nincs jó hírem, az én tudomásom szerint az egész 7,7 M Ft. után adózni kell, amennyiben nem fordítja ingatlan-vásárlásra a vételár teljes összegét. 

Dr. Kovács Tamás

Tisztelt Kovács úr!

A tavalyi év nyarán aláírtam egy adásvételi szerződést egy új építésű ingatlanra, amelyet idén kezdtek el építeni. A szerződésben csak a bruttó vételár szerepel, amelyet még 25%-os ÁFA-val kalkuláltak. Foglalóként 10% lett befizetve, viszont a vételár többi része 2006. jan. 1. után esedékes. Mit tudok tenni, hogy az ÁFA csökkentést érvényesítsem? Szóban tavaly elhangzott, hogy 4%-kal fog csökkenni az ár.

Köszönettel: Gál Emese

JÓ NAPOT!

Álláspontom szerint jogszerűen csak 20%-os Áfával kell kifizetni a fennmaradó vételárhátralékot, ellenben a szerződés 25%-ot tartalmaz. Bele is van írva a 25%, vagy csak ÁFA van feltüntetve?

Ha bele van írva, akkor írásban meg kell állapodni a vállalkozóval, szerződésmódosítást kell készíteni. Amennyiben nem megy bele, úgy csak peres úton lehet érvényesíteni, ott pedig akkor van pernyertesség, ha tanúval lehet bizonyítani a szóbeli megállpodást a 4%-os csökkentésről.

Dr. Kovács Tamás

Igaz-e az, hogy a hagyatéki illeték kevesebb, ha az ingatlant a gyerekemre hagyom?

Az öröklési illeték lakástulajdon esetén 18 millió forintig az örökhagyó gyeremeke esetében 2,5%.

Egyébként 6, illetve 8%.

Dr. Kovács Tamás

Tisztelt Jogász Úr!

Elváltam, a volt férjem azóta alapított vállalkozása tönkrement (amihez nekem semmi közöm). Mivel a lakásom 1/8 része őt illette, így az APEH most végrehajtási eljárást indított, illetve 2,5 M. Ft-os jelzáloggal terhelte az ingatlant. A szüleim szintén 1/8;1/8-ad arányban tulajdonosok így az ingatlan elméletileg nem kerül árverezésre, de eladhatatlan mivel a volt férjem nem szándékozik ezt az összeget kifizetni. Nevéről azért nem került le annak idején, mert OTP építési, illetve szocpol tartozás volt rajta, amit az OTP-nél tett nyilatkozata alapján fele-fele arányban fizetett volna. Persze soha nem fizette. Miről mondott volna le az adósságról? 12 éves fiúnk örökli ezt az összeget tudomásom szerint, akkor is, ha lekerül a nevéről az ingatlanhányad. További vállalkozást alapított (Bt-t), ha az tönkre megy, annak terhei is az én lakásomra kerülnek? Hogy lehet ebből kikerülni, háza van, autói, persze minden a felesége nevén. Én, se egy adósságrendező hitelt nem tudok felvenni a jelzálog miatt, se a szüleim, eladhatatlan az ingatlan, így pl. a testvéreim, hogy örökölnek? Ők azt mondják, az APEH majd elengedi ezt az összeget(5 éven belül elévül), nem hajlandók kifizetni a saját tartozásukat. Miért én szenvedjek, mikor én mindent becsületesen fizetek. Egy vagyonvizsgálatot nem lehet ilyen esetben tenni?
Nem szeretném, ha kisfiam milliós tartozással kezdené az életét.
Nagyon várom a véleményét!

Jó napot!

Nos a válásnál történt a hiba, a vagyonközösséget rendezni kellett volna, megváltással. Ez nem történt meg, így ő is tulajdonos 1/8-ad részben. Amennyiben maga nem járul hozzá a korábbi hitel felvételéhez, akkor az csak a volt férje tulajdoni hányadá terheli, így a fenmaradó tulajdoni hányadokra hitelt lehet felvenni. Ha hozzájárult, akkor az egész ingetlent terheli.

A volt férjét terhelő valamennyi fennálló és jövőbeni tartozás csak az ő tulajdoni hányadát terhelheti...

Vagyonvizsgálati lehetőségről nem tudok, de ismétlem csak a volt férje nevén lévő rész terhelhető.

Dr. Kovács Tamás

Tisztelt Uram! Az alábbi probléma megoldásában szeretnék segítséget kérni: Nagyszüleim után
édesapám és öt testvére örökölt egy házat, amely műemlék. Édesapám halála után
testvérem és én 1/12 - 1/12 részt örököltünk. A ház rendkívül rossz állapotban van, s mivel egyik tulajdonos sem akar rákölteni, félő, hogy a Műemlékvédelem előbb-utóbb kötelez a helyreállítására, vagy büntetést szab ki (nem tudom pontosan, hogy milyen eszközökkel élhet ez a hatóság), amit mindenképpen szeretnék elkerülni, mert a felújítás rengeteg pénzbe kerülne. Testvéremmel szeretnénk ezért sürgősen eladni a házat, de az egyik tulajdonos ragaszkodik hozzá, egy másik túl magasra tartja az értékét, és van, aki közömbös. Reménytelennek látszik, hogy belátható időn belül, közös egyetértéssel eladjuk az ingatlant, és nincs kedvem a további huzavonához.
Kérdésem: mi lenne a legegyszerűbb módja annak, hogy testvéremmel hozzájussunk ahhoz az összeghez, amely a ház értékéből minket illet?
Tisztelettel

Jó napot!

Nincs könnyű helyzetben, tekintettel arra, hogy senkit nem lehet tulajdonától megfosztani akarata ellenére, azonban álláspontom szerint mivel közös tulajdonról van szó több lehetőség is számításba jön.

Megválthatják az ingatlant a " közömbös " tulajdonostársaktól és azt követően értékesíthetik. Illetve, amennyiben már van vevő el kell készíteni az adásvételi szeződést és megkísérelni üyvéd alőtt aláíratni velük, s amennyiben erre nem hajlandók a bíróságtól lehet kérni a közös tulajdon megszüntetését. A vételár nekik járó részét pedig bírósági letétbe helyezni.

Dr. Kovács Tamás

Tanácsukat szeretném kérni a követkző ingatlan eladási ügyben: Az eladásra szánt ingatlan kizáólagosan az én tulajdonomban van, és a nagymamámnak van rajta haszonélvezeti joga. Ezen ingatlan eladásakor nagymamám meghatalmazottja fogja a szerződést az ő részéről aláírni. A meghatalmazás szövegére utalna a kérdésem. Mi a pontos megfogalmazás az ügyben ha nagymamám nem tart igényt semmilyen ellenérték megfizetésére. pl ha az lenne leírva hogy "kijelentem hogy unokámtól a haszonélvezetről való lemondásért ellenérték megfizetésére nemtartok igényt" akkor nekem egy ügyvéd azt mondta hogy akkor ez ajándékozásnak minősül és akkor ajándékozási illeték fizetésre leszek kötelezve. Ha benne van hogy "a meghatalmazott mint haszonélvezeti eladó az adásvételi szrződést aláírja."-akkor viszont ő kapja meg a haszonélvezet lemondásért járó összeget.?. Azért vagyok tanácstalan mert 2 ügyvéd egymásnak ellentmondásos tanácsokat adott. Ezért szeretném megtudni mi az a pontos megfogalmazás, hogy anyagi ellenszolgáltatás nélkül valaki lemondjon a haszonélvezeti jogáról.-és jár e ez valamilyen illeték...stb vonzattal.
Várom mihamarabbi válaszukat,
köszönettel Végh Krisztián

Jó napot!

Bocsánat a kései válaszért, de biztos választ akartam adni, így tájékozódnom kellett.

Amnnyiben a haszonélvezeti jogről nagymamája lemond valóban ajándékozásnak minősül, melynek illetékét meg kell fizetni. Az illeték alapja az ingatlan értéke.

Dr. Kovács Tamás 

tisztelt Uram!Az édesapám meghalt nem rég.5 ingatlant hagyott maga után,mivel nem végrendelkezett igy én és tesvérem örököltük felét,a másik felét édesanyám.A mi részünk felett az ö haszonélv.joga van.A problémám az lenne,hogy az 5 ingatlanból csak 2 jelentett be a hagyatéki tárgyaláson,mondvan,hogy a másik 3 úgyis a miénk lesz,de így kevesebb illietéket kell fizetnünk.Apámnak 2.m.ft kp.volt és egy autó ami közös,de az anyám nevén volt,és eme összeget befektette egy 6.ingatlanba,amit a testvérem nevére vett.Azóta albérlők lakják.Igaz nekem is van egy lakásom,de ez még 6 éve lett vásárolva,de annak csak a fele az enyém.Azóta élettársi viszonyt folytat,ami még apám halála elött is tartott.A nevezett úr teteményes kölcsönökkel rendelkezik,az egész házon jelzálog is van.Anyámtól többször kért kölcsön,ö vakon bízik benne,de egyértelmü kihasználásról van szó,egyébként nős,bár azóta külön él.Kérdéseim:a túlzott mértékü özvegyi jog korlátozását lehet e kérni,és mi legyen az eltitkolt 3 ingatlannal,mert nem bízom benne.Vagy általában ön hogy látja át az egész helyzetet.Alaptalan az aggodalmam vagy valamit lehet tenni.Én feleségem lakásában élek.Nagyon várom válaszát.Köszönettel venném,ha bővebben írna.Maradok tisztelettel.

Jó napot!

Nos, amennyiben csak részleges vagyonbejelentés történt a hagyatéki eljárás alatt, úgy póthagyatéki eljárás felvételének van helye az elhunyt lakhelye szerint illetékes polgármesteri hivatalnál. Az ingók bejelntése is a póthagyatéki eljárás keretében megtörténhet, amely bizonytás esetén elszámolási kötelezetséget von maga után. A gépkocsi az az édesanyjáé, de a készpénz bevonható.

A törvényes öröklés rendje szerint a házastárs csak akkor örököl, ha leszármazó nincs. Feltételezem, hogy az összes ingatlan fele egyébként is a feleségé volt, és önök a fele részt örökölték egyenlő arányban. Ellenben így az maradék be nem jelentett 3 ingatlan még minig az édesapja nevén van a Földhivatali nyilvántartás szerint. Meg kell nézni a Földhivatlanál név szerint, hogy az édesapja nevén szerepel e ingatlan és azokat kell póthagyatékra beadni.

Az özvegyi jog kiterjed valamennyi vagyontárgyra. Annak kolátozását a leszármazók kérhetik, bármikor, de csak olyan mértékig, hogy a házastárs szükségleteit biztosítsa. A haszonélvezeti jogot meg is válthatja, mértéke változó 20% körüli, de megállapodás tárgya lehet.

Dr. Kovács Tamás

45/421-261

30/4688601

Tisztelt Címzett!
 
A tanácsukat kérem a következő ügyben:
A férjemmel élünk egy panellakásban, mely 1+2 fél szobás. A lakás a férjem és az én közös tulajdonunk. Két gyermekünk van, de a nagyobbik már nem lakik velünk csak a kisebbik, de még mind a ketten ide vannak bejelentve ez az állandó lakcímük.Mind a két gyermekünk nagykorú.
A probléma a kisebbik (még itt lakó) fiammal van, mert állandó kábítószerfogyasztó.
Én rokkantnyugdíjas vagyok és a férjem is közel áll a nyugdíjazáshoz.
Az itt lakó fiam viselkedése kiszámíthatatlan (gondolom a drog fogyasztása illetve nem fogyasztása is hatással van rá), nem veszi figyelembe egészségi állapotunkat például, hogy éjjel pihenni szeretnénk, de ő rugdossa vagy üti a bejárati ajtót ha nem akarjuk beengedni. Már három alkalommal volt leszoktató-elvonó kúrán, de néhány hónapnál hoszabb ideig nem bírta ki drogok nélkül.(heroint és marihuanát is rendszeresen fogyaszt)
A családi ékszereket, könyveket már több évvel ezelőtt ellopta és eladta, többször ellopta a nyudíjamat is, a férjemet és engem is többször bántalmazással fenyegetett.
Sajnos el kellett jutnunk arra az elhatározásra, hogy szeretnénk ha a problémákat okozó kisebbik fiúnk nem lakna velünk és nem is lenne ide bejelentve illetve ha lehetne ne ez legyen az állandó és az ideiglenes lakcíme sem.
Megoldható-e ez jogilag, törvényesen hogy a kisebbik fiam beleegyezése nélkül is kijelentsem a lakásból, megszünjön számára ez állandó, de ideiglenes lakcímnek is.
Szeretnénk zárat cserélni és nem beengedni őt az otthonunkba, van-e erre törvényes lehetőség?
Segítségüket előre is köszönöm.
 
Üdvözlettel:
Kata

Kedves Kata!

Nincs könnyű helyzetben emberileg..., azonban a jog Önt védi.

Tartási kötelezettsége a szülőnek fenn áll, azonban csak a gyermeke 18. életévéig. Innentől kezdve jogilag nem köteles lakhatásáról, megélhetéséről gondoskodni.

Az állandó lakcím már nem ilyen egyszerű, mert az egyszerűbb megoldás a fiatalabb fiú önkéntes kijelentkezése lenne, azonban ennek hiányában az illetékes önkormányzat tájékoztatni fogja a lehetőségeiől...

Üdvözlettel: Dr. Kovács

Édesanyám lakását szándékozom eladni. A lakás a lányom nevén van. A kérdésem most még nem szándékoznánk új lakóingatlant venni, a lányomnak még nincsenek önnállosodási törekvései. Ha eladjuk az ingatlant mennyi időn belül kell vennünk egy másikat az adózás szempontjából. Kérdésünk egy 9 millós vételár hány százalékát kell fizetnie az eladónak? A lányom ezt a lakást az édesanyámtól örökölte, már befizettük az illetéket az ajándékozás után kell-e fizetni az eladás után? Tisztelettel: Tóth Judit

Kedves Judit!

Az adót az édesanyjának kell fizetnie 20%-ot, azonban, ha 15 évnél régebben szerzte, akkor nem kall adót fizetni, semennyit. Ha 5 és 15 év között szerezte, akkor a 20-os adó arányosan csökken a 0%-ra.

Ha 1 éven belül lakást vesz az édesanyja, akkor illetéket nem kell fizetni, melynek összege 4 M/Ft alatt 2%, a 4M/Ft fölötti részre 6%.

Az utolsó kérdését nem értem, adásvétel, ajándékozás, vagy öröklés, egy mondatban szerzpel mins, hogyan szerzte a lánya?

üdv.: Dr. Kovács